Történések a nyugati végeken

Gyerkőc nyavajája totálisan átment a családra, perpill ki se látok a náthából, saját edzés ilyen okok miatt nem nagyon van, van elég dolga a szervezetnek, nem kell még plusszban terhelni.

Hanem.

Azonban.

Deviszont.

Újranézegetek régi videókat, olvasok sokat, egy régi filmen volt egy botos-vállas gyakorlat, ami valami csodát tett, mert hetek óta először nem fáj. Egyáltalán. Még mozgástartomány is van, bár nem nagyon erőltetem, így is fülig ér a szám két orrfújás között. Remélem így marad, aztán szépen _lassan_ elkezdhetek valamit dolgozni, bár a legelső egy nagyon frankó szimmetrikus vállmobilitás kialakítása lesz.

Persze ha már kapok levegőt és visszajön a hallásom is 🙂

Reklámok

efg névjegye

37 éves apuka, általában vasgolyókat macerál. Céljai vannak. efg bejegyzései

2 responses to “Történések a nyugati végeken

  • Juci

    Jobbulást családilag!
    A múltkor nem árultad el, hogy bokamobilitás-ügyben mit találtál ki. Most meg belengeted ezt a vállmobilitás-csodamódszert 😀
    Lehetne kissé kevésbé enigmatikus az elvtárs, és elárulna alkalmasint néhány konkrétumot? Ha már úgyse kell edzésre pocsékolni a drága időt 😀

    • efg

      Ahogy ez már lenni szokott, egyetértek az Elvtársnővel. De komolyan.
      Csak kis időt kérek, míg összekalapálom magam, mert jelenleg a dátha iszonyat mély bugyraiba kerültem, percenként (!) kell (!) trombitálni, mert különben nincs air.
      Egyébként nem olyan jajdebonyolult a dolog, de rittyentek egy posztot hamarosan.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: