Harcos diéta meg én

Előre lelövöm a poént, októberben mértem majd 23% testzsírt, akkor jött a Warrior Diet, most tartok 17% körül. Szóval fogytam rendesen.

Hogy mi ez, meg mér jó, meg hogyan van, azt inkább olvassátok Péternél itt, itt és itt, esetleg Gabinál. Ők picit jobban megfogalmazzák az előnyöket/hátrányokat, mint én tenném.

Ellenben semmi nem tart vissza, hogy leírjam, én miért szeretem ezt a rendszert:

Egyrészt ami nekem nagyon szimpatikus, hogy végre nem a kaja körül forog a nap. Nem az van, hogy jaj, reggel van, együnk, fú, dél van, együnk, jajistenem, nem ettem már 2 órája, leesik a vércukrom, hol egy mekdonác.Én naponta 1x eszem, de akkor viszont nem csak bekapok valami akármit, hanem megválogatom, másrészt szép ráérősen elcsócsálom. Volt, hogy másfél órán keresztül csak ettem (ez mondjuk társaságban vicces, de úgy nagyon).

Olyat is hallottam már, hogy jaj, este 6 után már nem szabad sokat enni, mert az nagyon hízlal (haha), másrészt nem tudsz aludni, meg tele hassal az ember rosszat álmodik. Hát nem. Állítom, hogy mélyebben alszom, mint a kislányom. Igaz, ebben azért szerepe van a bellnek is, nem kicsi. Döbbenet szinten mennek lefele a hurkák, főleg az elején volt nagyon látványos, szinte folyt le rólam a zsír (főleg, ha vo2max volt a menü).

Reggel felkelek, letolok egy tejkávét (anti paleo, hehe), általában steviával édesítek, de keresem a jobbat, mert ennek biza utóíze van (mindenesetre az aszpartamnál minden jobb. A cukor is). Napközben kaja nem van, leszámítva 1-2 almát, körtét, nagy ritkán vmi magvat, de utóbbi nagyon nem jellemző. Ellenben csak lecsúszik még 1-2 kávé napközben is (mert szeretem, azért), plusz másfél-két liter tiszta víz. Korábban kólafüggő voltam, de arról is sikerült lejönni, most már egyáltalán nem is kívánom.

Általában este van edzés, előtte-utána nagy adag fehérje+egy kis ch meg vitaminlapátolás, aztán meg a lényeg, vacsi. Ez rendszerint hatalmas adag zöldségféle (saláta, káposzta, uborka, paradicsom, paprika, ilyesmi) nyersen, max citromlével, olivaolajjal ízesítve, mellé emberes adag húsféle (csikre, pulyka, malac, marha, ritkábban hal), sülve, főve, grillezve, esetenként sajttal, Ritkán, nagyon ritkán előfordul egy kis kenyérféle is, de csak a legvégén.

Hétvégén meg dőzs van, a szombati-vasárnapi családi ebédet nem lehet megúszni (nem is akarom :)), de azért arra figyelek, hogy nem tészta tésztával, olyankor is marad a zöldségféle-hús kombó, de bizony, sütiféléknek nem szoktam ellenállni 🙂  De én a WD-t sem veszem halálosan komolyan, egy kis ösztönösségnek kell is a hely. Ha épp csokiehetnékem van, csokit fogok enni. Max egy héttel később lesz kockás a hasam 🙂

Ápdét: ez még itt érdekes lehet.

Advertisements

efg névjegye

37 éves apuka, általában vasgolyókat macerál. Céljai vannak. efg bejegyzései

25 responses to “Harcos diéta meg én

  • sztheomo

    Ez a kólamentes dologgal felizgattál, mivel az az egyik célom, hogy leszokjak erről a fekete trutyiról. Természetesen most is kólával a kézben írok (én ráadásul lightet iszok, ami még trutyibb).
    Nekem ebben az étrendben inkább az előkészítés kérdéses, illetve az időrend, mivel este hétkor inkább a gyrekeimmel foglalkozom, mint főzéssel.
    Kifogást igaz mindig lehet találni 🙂

  • Imike

    Mikor még kisebb kisfijú voltam, én is sok kólát ittam. Aztán egyik napról a másikra abbahagytam. Azóta leginkább csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, tej, meg paradicsomlé megy. És abszolút nem hiányzik, szóval hidd el kibírnád, ha akarnád 🙂

  • efg

    Iminek igaza van., le lehet jönni róla. Ha valaki, hát én sok kólát ittam (napi 2 lityi simán), szintén főleg lightot (ami BTW az aszpartamos dolog miatt még ezerszer rosszabb), de le lehet jönni róla, elhatározás kérdése. Először szörpök, tea, aztán víz, nem is fog hiányozni egy idő után.
    Kaja előkészítésileg mákom van; jól nősültem 🙂 Ha előkészít az ember egyszerre nagy adagot, a hűtőben eláll, sütnifőzni meg hamar megy onnan már.

  • Juci

    Szerintem ez nekem is bejönne, de csak akkor fogok rendszert csinálni belőle, ha nem kell napközben jó képet vágnom munkahelyi hülyeségekhez – üres hassal ugyanis elég agresszív vagyok és mindenkit elég gyorsan elküldök az anyjába és leordítom a haját is esetleg. No ez momentán nem fér bele a biznisz profilomba 🙂

    Az állandó kólázás egy hülye szokás, a lájtkóla meg egyenesen a sátán találmánya, konkrétan méreg. A létezéséről se szeretek hallani 🙂

    Mondom ezt azért, mert a kólát egy kiváló találmánynak tartom, nincs is jobb ital ennél, ha az ember tikkadt, kiszáradt és kimerült. Rendkívüli helyzetekhez való csodafegyver. De csak akkor, ha nincs az ember amúgy hozzászokva. Pl. nekem évente 4-5 kóla becsúszik, az RKC-n is jól jött, hosszútávfutáshoz is jól jön – de hétköznapi szomjoltásra pocsékolni hülyeség és nagyon hízlal.

    • efg

      Ott az Eat Stop Eat, kevesebb lemondás, több kaja, az is működik elvileg 🙂
      Módjával egyébként szinte minden kaja/ital jó. A kóla is. De én megittam napi 2 litert minimum, úgy már nem jó.
      Tikkadás ellen nyáron meg ott a sör 🙂

  • aniko

    megint a Jucival értek egyet 🙂

  • aniko

    kólaügyben.
    nap közben nemigen tudok enni,mert álmos leszek tőle- éjjel viszont teljesen jó,hgy álmos leszek tőle.

  • Imike

    Szerintem azért az aszpartám dologra sem kell túlzottan adni. Mármint az 100%, hogy nem egészséges, de ha belegondolunk a legolcsóbb édesítőszer. Ugye azzal vádolják, hogy fokozottan rákkeltő, és voltak már olyan híresztelések, hogy nagy édesítő gyártók indították el ezt az egészet, mert egyelőre (én így tudom) nincs orvosi bizonyíték rá. Bár én is hatalmas ellensége vagyok, meg amúgy az édesítőket alapból utálom, de szerintem nem érdemes mindennek felülni. Meg ritkán azért mégis kell olyan dolgokat benyelni, amiben van minimális :S

  • Imike

    Wall of text következik!
    Forrás:http://shop.builder.hu/enciklopedia_reszletes.htm4?id=291

    Mi az az aszpartám?

    Az aszpartám egy nem szacharid típusú, mesterséges édesítőszer, Az aszpartám egy egyszerű vegyület, amely a béltraktusban a következő összetevőkre bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninre – ezek aminosavak -, valamint metanolra. Ezt követően a szervezet ezeket az összetevőket ugyanazon anyagcsere-folyamatok során szívja fel és hasznosítja, mint amikor azok a mindennapi élelmiszerekből származnak.

    Az aszparaginsav egy természetben előforduló aminosav, minden fehérje egyik építőköve. Úgynevezett nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a jelenléte a táplálékban, mert az emberi szervezet a táplálék egyéb komponenseiből elő tudja állítani. Számos biokémiai, élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

    A fenilalanin egyike az esszenciális aminosavaknak, azaz mivel az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Egyebek között az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. Egyes – szerencsére kevés – ember szervezetéből genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, így nem képesek a fenilalanin átalakítására. Ezt az állapotot fenilketonuriának nevezik, és hazánkban minden újszülöttet rutinszerűen szűrnek rá. Ha ezt az állapotot nem kezelik, mentális retardációhoz vezethet. Az evvel a génhibával rendelkező személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelüket, ezért az aszpartámmal készült élelmiszereken a világon mindenhol feltüntetik, hogy fenilalanin-forrást tartalmaz.
    A megszokott élelmiszerek (tojás, tej, hús, hal, sajt, gyümölcs és zöldség) fogyasztása során ugyanezen összetevőkből sokkal nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe. Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítőitalban. A mindennapi élelmiszer-összetevők anyagcsere-folyamatainak ismeretében az aszpartám biztonságos, és nem rendelkezik az egészségre káros hatásokkal.

    A metanol gyakran megtalálható élelmiszereinkben. Az, hogy a metanol nagy mennyiségben mérgező közismert. Ez a „nagy mennyiség” több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mennyi metanol jut a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítőital, ill. azonos mennyiségű gyümölcslevek elfogyasztásával.

    Diétás üdítő (0.33 l-es doboz) 0,024 gramm
    Narancslé 0,018 gramm
    Almalé 0,021 gramm
    Szőlőlé 0,046 gramm
    Paradicsomlé 0,085 gramm
    A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja.

    Bár vannak arra különféle konspirációs teóriák, és némely esetben kutatások is, melyek megkérdőjelezik biztonságosságát, azonban a legfrissebb kutatási eredmények szerint az aszpartám egy biztonságos édesítőszer a jelenlegi mértékű felhasználás mellett.

    Mesterséges, tehát káros?

    Ez egy széles körben elterjedt tévhit. Mi is számos kérdést kapunk pl. a vitaminokról, hogy az adott kiegészítőben mesterséges vagy természetes vitamin van –e – bár sok esetben mikor visszakérdezünk, igazából nehezen tudják meghatározni, mit is jelent a „természetes” szó. Attól hogy valami természetes, még nem lesz egészséges – gondoljunk csak ak természetben megtalálható megannyi méreganyagra – de még ami alapesetben nem lenne mérgező, túlzott mennyiségben már lehet az. Még közönséges konyhasóból is lehet halálos mennyiséget elfogyasztani. Ez ugyanígy igaz a mesterséges anyagokra is. Attól, hogy valami mesterséges, még nem szükségszerűen mérgező vagy káros. Természetesen ezek az anyagok is túladagolhatók, szedhetők vagy fogyaszthatók helytelenül, még akkor is ha egyébként ártalmatlanok, helyesen alkalmazva. Az aszpartám esetében ez úgy jelentkezik, hogy szó szerint lehetetlen olyan sokat fogyasztani belőle, hogy ártalmas legyen. Az élelmiszer adalékanyagok felhasználásának szabályozása úgy történik, hogy az elfogyasztott adalékanyagok mennyisége ezen a biztonságos tartományon belül legyen.

    Ellentmondások

    A aszpartámot övező ellentmondások már az engedélyezési procedúra közben tapasztalt egyes szabálytalanságok napvilágra kerülésekor felmerültek, a ’70-es években ill. ’80-as évek elején, amikor is egyes állítások szerint az aszpartám előállítója egyes információkat elhallgatott az aszpartám biztonságosságával kapcsolatosan.
    Az elmúlt években számos kutatócsoport, többek között a francia élelmiszerbiztonsági intézet is amellett tette le a voksot, hogy az élelmiszerekben található aszpartám rákkeltő hatású. Ugyanakkor szintén szakmai körökben sokan vitatták ezt, és további kutatásokat kezdeményeztek.
    Emellett, ezzel nagyjából egy időben, elkezdett terjedni az az azóta valószínűleg már mindenki által olvasott, sajnálatosan félrevezető és megalapozatlan információkat közvetítő internetes lánclevél, melynek alapjául egy aszpartám ellene aktivista írása szolgált, és ami megalapozta a manapság oly széleskörű bizalmatlanságot az aszpartámmal szemben.

    A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének sajtóközleménye szerint az Egyesült Államokban egy öt éven át folyt vizsgálat során, melybe összesen több mint 500 ezer főt vontak be, azt vizsgálták, van-e összefüggés az aszpartám tartalmú üdítőitalok fogyasztása és az agy, illetve vérképző rendszer daganatainak kialakulási gyakorisága között. A vizsgálatban a szénsavas üdítőitalokat, gyümölcsleveket, jeges teát, valamint aszpartámmal édesített kávét és teát vették górcső alá. Külön szempont volt, hogy milyen gyakorisággal és mennyit fogyasztottak ezekből, illetve, hogy az italok mennyi édesítőszert tartalmaztak. A vizsgálati csoportok kialakításának szempontjai között szerepelt a résztvevők életkora, neme, etnikai hovatartozása, testtömeg indexe, a dohányzás, és cukorbetegség előfordulása.

    Az ötéves felmérés során a kutatók a vizsgált csoportok egyikében sem találtak összefüggést a daganatok kialakulási gyakorisága és az aszpartám tartalmú italok fogyasztása között.

    Fogyasztása

    Egy 2 dl-es üdítő 120 mg aszpartámot tartalmaz, egy liter pedig 600mg-ot. Az USA-ban az átlag fogyasztók naponta 200mg aszpartámot fogyasztanak el. Egy 75 kg-os felnőtt számára kb 21 üveg üdítőt kellene elfogyasztania, hogy elérje az FDA által támasztott 50mg/kg-os határértéket, ami esetében 3750 mg lenne. Az aszpartám fogyasztását célzó kutatások szerint még a nagy üdítőfogyasztók is bőven a határérték alatt maradnak. Az Európai Únió Élelmiszerek Tudományos Bizottsága 2002-ben arra a következtetésre jutott ,hogy bár nagyon magas dózisban okozhat kisebb egészségügyi problémákat, a normál mértékű fogyasztás mellett az aszpartám nem okoz egészségkárosodást.

    Biztonságosság és analízis

    Egy 2007-es jelentésben, melyet az European Society for Medical Oncology (ESMO, Európai Klinikai Onkológiai Társaság) Annals of Oncology szaklapjában publikáltak, olyan Olaszországban végzett kísérleteket tekintettek át, melyek az 1991 és 2004 közötti rákos megbetegedéseket célozták, és arra jutottak, hogy nincs összefüggés a szacharin, az aszpartám és az egyéb édesítők fogyasztása, valamint a gyakoribb rákos megbetegedések kialakulása között.

    2006-ban az US National Cancer Institute (US Nemzeti Rákbetegek Intézménye) egy több, mint 470.000 férfi és nő bevonásával végzett kísétrletben azt találta, hogy nem volt statisztikailag szignifikáns összefüggés az aszpartámfogyasztás és a leukémia, limfóma vagy agytumorok kialakulása között. A kutatásban azt hasonlították össze, hogy mennyi aszpartámmal édesített üdítőt ittak meg az alanyok 1995-ben vagy ’96-ban, és hogy ehhez képest mennyien lettek rákosak az ezt követő 5 éven belül. Az eredményt megkérdőjelezték, mivel a nem üdítőitalokból származó aszpartámfogyasztást nem ellenőrizték, nem becsülték meg az alanyok korábbi aszpartám fogyasztásának mértékét, és nem volt olyan alany, aki gyermekkora óta fogyasztja az aszpartámot (az alanyok 49 év felettiek voltak, az aszpartámos üdítők pedig csak 15 éve vannak jelen a piacon). A levélben arra a következtetésre jutottak hogy ez a kutatás nem alkalmas a hipotézisek tesztelésére.

    Két széles körben kritizált, és később figyelmen kívül hagyott kísérletben az Európai Ramazzini Onkológiai és Környezettudományi Alapítvány (ERF) azt találta, hogy az alkalmazott aszpartám dózistól függetlenül, statisztikailag megnőtt a kísérleti patkányokban a rosszindulatú daganatok mennyisége, így arra a következtetésre jutottak, hogy az potenciálisan rákkeltő hatású, még normál dózisban is. Az alapítvány állításainak felülvizsgálata után a European Food Safety Authority (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, EFSA) és a U.S. Food and Drug Administration (FDA)[62] érvénytelenítette az eredményeket, és nem találták indokoltnak a korában megállapítot határértékek módosítását. A kutatásban olyan hibákat vétettek, mint: az aszpartámot kapó patkányök öregebbek voltak, mint a kontroll csoport; A „Corticella” étrend összetétele ismeretlen maradt, ahogyan az aszpartám adagolásának módja is, ami akár tápanyagbeli hiánytüneteket is eredményezketett; nem voltak megfelelően randomizálva az állatok; nincs információ az aszpartám tárolásának módjáról; túlzsúfolt elhelyezés és ezzel párhuzamosan a karcinogéán fertőzések gyakorisága; és a U.S. National Toxicology Program ráadásul azt találta, hogy az ERF hiperpláziákatt tévesen rosszindulatú daganatként azonosított. Az FDA bekérte a kutatás adatait és felajánlotta a szövetek átvizsgálását, de a Ramazzini Alapítvány nem küldött el minden adatot, szövetmintát pedig egyáltalán nem. A kapott anyagok alapján az FDA úgy találta, hogy az adatok nem támasztják alá a kutatás eredményeként közzétett állításokat. Egyes kutatók egy újabb ERF kutatás mellett tették le a voksukat. Két kutató is egy újabb kutatásra hivatkozik, mely alapján az aszpartám gyártásában részt vevő munkásokra leselkedő potenciális veszélyekre hívják fel a figyelmet. Szerintük az FDA fontolóra vehetné egy jövőbeli, az aszpartám gyártásában résztvevő munkásokat célzó epidemológiai kutatás anyagi támogatását.

    Az New Zealand Food Safety Authority (Új-Zélandi Élelmiszerbiztonsági Bizottság, NZFSA) ugyancsak megkérdőjelezi a Ramazzini kutatások eredményeinek hitelességét, mivel szerintük a kutatásokat olya módon végezték, hogy abból semmilyen módon nem lehet az aszpartám mérgező hatására következtetni. Az eredményekből szerintük csak az szűrhető le, hogy az aszpartám biztosságos, mivel az aszpartámot fogyasztó patkányok – még ha magas dózisban is kapták – ugyanolyan sokáig éltek, mint társaik, annak ellenére hogy a határérték olykor 100-szorosát kapták minden nap, egész életük során. Ha az aszpartám valóban olyan mérgező lenne, mit azt állítják, logikus lett volna, hogy ezek a patkányok rövidebb ideig éljenek. Így a tudósok által közzétett következtetés nem áll összhangban a kísérlet adataival.

    A legtöbb kutatásban nem találtak bizonyítékot az aszpartám fogyasztásából eredő egészségkárosodásra, mégis, egyes tudósok további kutatásokat szorgalmaznak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az 1982 és 1992 között megnövekedett számú agytumorok, limfómák, és az aszpartám fogyasztás között. Bár egyes embereknél az aszpartám kiválthat migrénes fejfájást, ezt megtehetik más adalékanyagok is, és a kutatási eredmények nagy általánosságban arra utalnak, hogy az aszpartám nem okoz fejfájást sem.

    Az aszpartám mérgező hatását célzó hipotézisek az aszpartám három bomlástermékére van kihegyezve. Azonban ezek áttekintése megint csak azt bizonyította, hogy az aszpartám, és anyagcseretermékei biztonságosak, és nincsenek kedvezőtlen mellékhatásaik.

    Metanol és formaldehid

    Az aszpartám kb 10%-a metanollá bomlik le a vékonybélben. A metanol nagy része hamar felszívódik és formaldehiddé, aztán hangyasavvá alakul. Az aszpartámot ellenzők némelyike tévesen azt állította, hogy ez aztán metabolikus acidózist okoz. Az aszpartám emésztése nem károsítja a szervezetet, mivel az így szervezetbe jutó metanol túl kismennyiség ahhoz, hogy megzavarja a normál fiziológiai folyamatokat, emellett a metanol és a formaldehid az emberi anyagcsere folyamatok velejárói, melyeket az erre alkalmas enzimek aztán lebontanak, és végül, egyes gyümölcslevekben és alkoholos italokban jóval több metanol van, mint amennyi az aszpartám fogyasztása okán szervezetünkbe jut.

    Rágcsálókon végzett kutatásokban, melyek során radioaktívan megjelölt aszpartámot, juttattak az állatokba, a fogyasztást követően a radioaktív jelet mutató fehérjét és DNS-t mutattak ki az agyban, májban, vesékben, és más szövetekben, 20mg/kg és 200mg/kg-os mennyiség esetén egyaránt. Azonban itt nem kifejezetten a formaldehid mennyiségét vizsgálták, hanem csak egyes metanol bomlástermékeket.

    Fenil-alanin

    Az aszpartám 50%-a fenilalaninné alakul a bomlás során. Ez egyike a kilenc esszenciális aminosavnak, és a tirozin aminosav prekurzora. Az aszpartám fogyasztásából eredő fenilalanin szint növekedés elhanyagolható, és a kutatások nem is találtak bizonyítékot ennek hatására a neurotranszmitterek szintjére, vagy bármi egyéb elváltozásra. A fenilalanin csak akkor okozhat mellékhatásokat ha hosszabb ideig van kitéve a szervezet a magas fenilalanin koncentrációnak.

    Aszpartamsav

    Az aszpartám 40%-a aszpartamsavvá alakul. Ez ugyancsak egy aminosav, mely magas koncentrációban excitotoxinkánt működik, mely az agyi és idegsejteket károsíthatja, de az aszpartamsav normál esetben a transzporterek nélkül nem tud átjutni a vér-agy gáton.

    Az emberek és egyéb főemlősök kevésbé érzékenyek az excitotoxinokra mint a rágcsálók, így az emberekre vonatkozó biztonságosságról nehéz véleményt alkotni, mivel a magas dózisú excitoxin kísérleteket rágcsálókon végezték. Az aszpartamsav vérplazma szintjének emelkedése az aszpartám fogyasztás hatására azonban olyan csekély, hogy ne ad okot aggodalomra.

    Aszpartil-fenilalanin diketopiperazin

    Az aszpartil-fenilalanin diketopiperazin, ami egy diketopiperazin fajta (DKP) olyan termékekben keletkezik, melyek aszparátmot tartalmaznak, és melyekben az aszpartám az idő múlásával elkezd lebomlani. . Például a kutatások alapján egy szénsavas üdítőben 6 hónap elteltével a benne lévő aszpartám 25%-a alakul DKP-vé.

    Egyes kutatók szerint a DKP-nek ez a fajtája egy nitrozációs folyamaton mehet keresztül a gyomorban, ami olyan kemikáliák keletkezéséhez vezet, melyek agytumort okozhatnak. Mindazonáltal az aszpartám gyomorbéli nitrozációja nem produkál agytumort okozó kémiai anyagokat. Ráadásul ebből a kémiai anyagból egészen minimális mennyiség keletkezik csupán. Sajnos a DKP ezen formájáról nagyon kevés kutatási anyag áll rendelkezésre. Azonban egy kutatás során azt találták, hogy egy egy napon keresztül tartó kitettség nem okozott mellékhatásokat.

    Inzulinrezisztencia

    Egyes aszpartám ellenes kritikusok, különösen azok, akik a különféle diétás körökben mozognak, azt állítják, hogy az aszpartám súlynövekedést, elhízást okozhat az inzulinszint növelésén keresztül. Ők azt állítják, hogy az aszpartám – kalóriamentessége dacára – a szervezetet inzulinkiválasztásra készteti. Ha ez igaz lenne, akkor az aszpartám fogyasztása inzulinrezisztenciát, súlynövekedést, és akár kettes típusú diabéteszt válthatna ki – azza olyan betegségeket, melyeket a diétás üdítőitalok fogyasztásával éppen elkerülni igyekszünk. Azonban a legújabb kutatások arra mutattak rá, hogy az aszpartám nem növeli meg sem a vércukor, sem az inzulinszintet, így nem köthető össze az inzulinrezisztencia ill. a cukorbetegség kialakulásával.

    Repülési teljesítmény

    Egy 1991-ben végzett kutatás, melyet az Aviation, Space, and Environmental Medicine folyóiratban publikáltak, azt közölte, hogy kétségek merültek fel az aszpartámfogyasztás biztonságosságára vonatkozóan pilóták esetében (anekdoták szerint zavarta a pilóták koncentrációs képességét), azonban egy kettős vak kísérletben nem találtak összefüggést az aszpartámfogyasztás és a pilóták teljesítménye között. 1992-ben az USA Légierő Flying Safety magazinja egy cikket közölt, melyben ugyancsak anekdotikus aggályokat fejeztek ki az aszpartámfogyasztás és a pilóták teljesítménye között – a cikk szerint azok a pilóták, akik aszpartámos üdítőitalt fogyasztottak repülés előtt, jóval nagyobb eséllyel vannak kitéve az olyan problémáknak mint a flicker vertigo vagy a látás romlása.

    Depresszió

    1994-ben egy kettős vak kutatásban, melyet az Institutional Review Board végzett, 8 depressziós páciens tüneteinek növekedését az aszpartám fogyasztásával magyarázták. Ebből kiindulva a kutatók a depresszióban szenvedő betegek számára az édesített üdítőitalok kerülését javasolták. Független szakértők azonban óva intenek mindenkit, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le egy kontrollálatlan kísérletből. Egyúttal felhívják a figyelmet arra is, hogy „Bár a gyártók által szponzorált, pozitív eredménnyel záruló kutatások kétségkívül léteznek, ez ugyanúgy igaz a másik oldalra is, azokra, akik mindenáron bizonyítékot szeretnének szolgáltatni az élelmiszeripari adalékanyagok káros hatásaira”.

  • efg

    Imi, hogy legyen másik oldal is, számomra ez meggyőzőbb meg logikusabb: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/aszpartam-aspartam.php

    Ha paranoid vagyok, ha nem, úgy gondolom, semmit nem vesztek, ha az aszpartamot úgy egy az egyben kihagyom.

    • Imike

      Én nem védem az aszpartamot, csak szerintem mind a két félről van némi félrevezetés, mert azért bevallhatjuk, hogy ebben óriási pénz van. Bár én találnék ki valami ilyesmit 😀

  • Juci

    Én aszondom, hogy mivel az aszpartam hozzávalóit nem a piacon veszik és őt magát nem a konyhában állítják elő, ezért én kerülöm. (Fehér köpenyes embereik laboratóriumban bütykölik össze. Tehát műanyag).
    Semmilyen más információra nincs szükségem ezzel kapcsolatban 🙂
    Na jó, néha biztos elfogyasztok belőle, pl. ha majd szomjandöglök és nincs más innivaló, csak valami lájt szar üdítő. Megiszom, nem halok bele. De ha lehet választani, akkor nem kérek 🙂

  • fredyoong

    Gratulálok az eredményeidhez! Örülök, hogy Neked ennyire bejön a WD, mármint tényleg, jó ilyet olvasni. Az Eat Stop Eat-en még majd elmélázok egyszer-kétszer 🙂
    Kóla: érdekes, rengeteg dolgot feladtam egyik napról a másikra és azóta sem hiányoznak, pedig azelőtt naponta többször is fogyasztottam őket (cukros kakaó, aztán cukormentes kakaó, joghurt, tejszínhab, kenyér, üdítők). Nálam valahogy a krumpli problémás, bár ez nem olyan vészes, de én nem egy-két darabot eszem meg egyszerre… Na meg a pizza, meg az édesség… 🙂 Arra akarok ezzel kilyukadni, hogy nem könnyű előre megjósolni, ki miről lesz képes lemondani, na meg hogy utána rá fog-e szokni valami sokkal károsabbra. Pár hét paleo után lettem nagy pizzarajongó, hát nem hülyeség? 🙂

    • efg

      Nem hülyeség. Lehet paleo-pizza is, csak hús+zöldség, a tésztát meg meghagyod 🙂
      Vmelyik nap egyébként én is pizzát ettem, mert miért ne. Nem kell vaskörömmel ragaszkodni az étrendhez, néha nyugodtan lehet tolni valami egészségtelent, úgy lesz kerek az élet. Csak mértékkel.

  • Juci

    Ez tetszik nekem! Mármint hogy ilyen lazán kezeli az elvtárs a dolgot, pizza is, csoki is beesik néha. Ez tényleg tetszik 🙂

    • efg

      Ahogy egy régi cimborám mondta: “a testnek meg kell adni amit megkíván”. Igaz, ő ezt alkoholtartalmú italokra és ellenkező nemű embertársaira értette, de annyi baj legyen. 🙂
      Szerintem teljesen rossz út lenne eltiltanom magam mindentől, mert csak alapon.

  • sztheomo

    Ma depi voltam, mert feleségem tanfolyamra ment és én irányítottam a lurkókat, vagy ők engem :-), és jóadag lasagna után lecsúszott még két nutellás kalács 🙂
    És ha lenne hideg kóla, akkor azzal öblíteném le.
    Le a kalappal azelőtt, aki tudja magát tartani egy megváltoztatott életmódhoz, étrendhez. Egyenlőre nekem ez még nem megy, illetve nem akartam még igazán változtatni.

    • efg

      Francba, most megkívántam a lassagnat… 🙂
      Az étrendi váltás csak az elején nehéz, nekem annyiban könnyű, hogy eleve húst ennék hússal, a krumpli-rizs nem hiányzik, a tésztafélék ritkán (pl. most).
      Ha majd egyszer változtatni akarsz úgy tényleg, menni fog.

  • bazsika

    Gabi,

    tegyél a kávéba stevia helyett mézet! Komolyan nem hülyeség :).

  • Deniblu

    Szia! Nekem is megvan a könyv, de részletes információt nem találtam benne arról, hogy este, a főétkezésnél mennyi húst ajánlott megenni. Te is írtad hogy “emberes adag” de én azért kíváncsi lennék konkrét adatokra. Egy átlagos férfi 176 cm 80 kg, kb 5 kg súlyfelesleggel mennyi fehérjét vigyen be?
    Fontos hozzátennem hogy 2 hónapja kezdtem el kettlebell-el edzeni és imádom is. Alapvetően Norbi update szerint élek ami eddig remekül bevállt, ám most kipróbálnám a Warrior diet-et.
    A mozgás és az egészséges életmód fontos szerepet tölt be az életemben, szóval sok felvilágosításra nem szorulok ilyen téren.
    A fehérje, (akár hal, csirke, marha vagy sós vízben lévő tonhal a forrás) azért érdekel igazán, mert a költségvetést tekintve fontosnak tartom tudni, hogy mennyi pénz lenne csak a mindennapi hús. Emellett gondolom fehérjék közül a cukrozatlan fajtákat szabad kiegészítésként alkalmazni, mondjuk a Scitec IsoBest-jét, ami nem tartalmaz hozzáadott cukrot. Jelenleg Amix márkájú fehérjém van aminek 1 adagjában (20 g) 0.5 g cukor van. Gondolom ez már nem fér bele. Minden tanácsot és hasznos információt szívesen fogadok és szükségem is van rá.
    A választ előre is nagyon köszönöm!!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: